Bedő Andrea: Androidos tabletek az oktatásban
Bedő Andrea ebben az előadásban egy különleges kutatást és projektet mutat be, melynek témája a jászfényszarui iskolában bevezetett androidos tabletes oktatás. A tabletes oktatás nem az iskola épületében zajlik, hanem egy kastélyban, melyet a Samsung vásárolt meg, s melyben ez a cég alakított ki két tabletes oktatásra alkalmas tantermet.
A projekt során különböző szakos tanárokat készítettek fel három hónap alatt arra, hogy a tableteket bevonva tartsák az óráikat. Számukra biztosítottak saját tabletet, hogy otthon is tudjanak gyakorolni, készülni, a diákok viszont nem kaptak saját eszközt, hanem a tanteremben lévőket használták az órákon. A tanfolyam során megtanították a tanárok számára a tablet alapvető használatát, azt, hogy honnan és hogyan tölthetnek le tárgyukhoz kapcsolódó alkalmazásokat, illetve szoktatták őket arra, hogy felhőben dolgozzanak, és megtapasztalják a felhőben való tárolás előnyeit. Valamint arra is képezték őket, hogy használják az Edu2.0 online oktatási felületet, hogy ők is és a diákok is képesek legyenek elérni bárhonnan az órához szükséges anyagokat.
A projekt sikeresen zárult, ugyanis nemzetközilek elismert első díjat kapott az iELA-tól, Mobileszközökkel támogatott tanulási projektek kategóriában. Pozitív hatása abból is látszik, hogy mind a tanárok, mind a diákok fejlődtek az informatikai kompetenciákban, valamint azóta már több iskolában is elkezdték alkalmazni a tableteket az oktatás során.
Számomra nagyon érdekes volt ez az előadás, ugyanis eddig még nem tudtam arról, hogy Magyarországon vannak olyan iskolák, ahol már használnak tableteket a tanórákon. Remélem, hogy az elkövetkezendő időszakban egyre több oktatási intézmény csatlakozik ehhez a csapathoz, ugyanis szerintem ezen eszközök alkalmazása jóval kreatívabbá tudja tenni az órákat, és ezek segítségével könnyebben le lehet kötni a számítógépen felnőtt, oksotelefonnal rendelkező gyerekek figyelmét is. Én kicsit hiányoltam a konkrét példákat az előadásból, szívesen hallottam volna arról, hogy például egy történelem tanár hogyan használta egy adott órán az eszközt, és mi volt rá a tanulók rekciója.
Habók Lilla – Czirfusz Dóra: Információcsere a digitális korban – a kommunikáció modellje, eszközei és kommunikációs helyzetek a digitális térben
Ezen tanulmány a digitális térben zajló kommunikácót mutatja be, kitérve annak eszközeire és helyzeteire, azzal a céllal, hogy segítse a digitális állampolgárok boldogulását a digitális világban.
A szerzők az írás elején rövid áttekintést adnak az emberi kommunikáció fejlődéséről,majd pár mondatban beszámolnak arról, hogy milyen átütő erejű változást jelentett ebben a folyamatban az internet megjelenése, így például az információs vagy hálózati társadalom kialakulása, melynek tagjai a digitális állampolgárok. Majd pedig összehasonlítják a hagyományos és a digitális kommunikáció modelljét, rámutatva például arra, hogy a digitális kommunikáció során jóval több eszköz áll rendelkezésünkre a kódolásra, dekódolásra (laptop, notebook, tablet, okostelefon...), viszont sokkal több lehet a zaj is, hiszen gyakran a digitális kommunikáció disszociált tevékenységgé válik.
A háttér bemutatása után pedig következik a digitális kommunikáció eszközeinek az ismertetése. Ezen eszközöket négy nagy csoportba osztják az alapján, hogy dominánsan milyen típusú információkat tárolnak: szöveges (email, Google drive), képi (Picasaweb, Pinterest), hangalapú (Deezer, Last.fm) és videós (Youtube, Ustream). Az eszközök közül kiemelten foglalkoznak a social web, vagyis közösségi oldalak bemutatásával, melyeknek célja olyan online közösségi terek kialakítása, ahol a tagok tartalmakat oszthatnak meg egymással. Jelenleg a legismertebb közösségi oldal a Facebook.
Az eszközöket követően a tanulmány írói a digitális kommunikáció nyelvünkre gyakorolt hatásaira, majd pedig az iskolák digitális kommunikáció terjesztésében való szerepére hívják fel az olvasók figyelmét. A nyelvi változások közé tartozik például a rövidítések gyakoribb használata, több angol szó beszivárgása, helyesítás módosulása, annak romlása. Az iskolákat pedig amiatt emelik ki, hogy ma már elvárás a diákok felé, hogy jól boldoguljanak a digitális világban,(hivatalos ügyeiket is online intézzék), s ehhez nagy segítséget nyújthat az iskola azáltal, hogy megtanítja tanulóinak, hogy hogyan keressenek rá bizonyos információkra, hogyan viselkedjenek közösségi oldalakon. Valamint az által is fejlesztik a diákok ezen kompetenciáit, hogy használják a tanulás során a digitális kommunikáció eszközeit, illetve közösségi oldalakon keresztül kommunikálnak, közlik az információkat, szervezik a különböző programokat.
Véleményem szerint nagyon alapos ez a cikk, rendkívül jól összefoglalja a digitális kommunikáció hátterét, eszközeit, szerepét és hatását. Számomra azért volt hasznos, mert ráirányította a figyelmemet arra, hogy tanárként milyen jelentős szerepem lehet majd a diákjaim ezen a területen való fejlesztésében. Szeretnék majd törekedni arra, hogy a szaktárgyak tanítása során is tudjak időt, energiát fektetni a témák ilyen típusú feldolgozására. Az órán kívüli kommunikációra pedig mindenképpen használni fogom a közösségi oldalakat.
NAT- digitális kompetenciák fejlesztése történelem órán
A digitális kompetenciákat úgy gondolom rendkívül sok módon lehet fejleszteni a diákokban történelem óra keretein belül. Például azzal, hogy kiseőladás tartásával bízom meg őket, amihez nekik kell anyagot gyűjeteni az interneten, prezit vagy ppt-t kell hozzá készíteni, a felkészülési folyamatot pedig e-mailben mentorálnám. Az órán használt anyagaimat elérhetővé tenném számukra Google Drive-on, vagy esetleg Schoologyn. Valamint az órán kívüli kommunikációra létrehoznék egy Facebook csoportot az osztály számára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése