Tanulásszervező programok használata

A Schoologyt és a Wikispacest is kellett már használnom egy-egy órához kapcsolódóan itt az egyetemen: a Wikispacest egy angolos tárgyon, a Schoologyt pedig ezen a kurzuson. Mindkét oldal angol nyelvű, ami hátrány lehet az ezen a nyelven nem beszélőknek, viszont szerintem mindenki számára könnyen elsajátítható az ezekhez szükséges szókincs. Nekem egyértelműen jobban tetszik a Schoology, mert szerintem logikusabb, átláthatóbb és könnyebben kezelhetőbb. Hasznos, hogy lehet vezetni rajta a hiányzásokat, értékeléseket és jegyeket. Rendszerezve, könnyen visszakereshetően lehet feltölteni a szükséges anyagokat, illetve nem csak a tanár, hanem a diákok is postolhatnak. Diákként teljesen pozitív élményeim vannak az oldalhoz kapcsolódóan, így nagyon szívesen használnám majd a tanítás során, kifejezetten az angolos csoportok esetében, de akár történelem órához kapcsolódóan is. 

Mikrotanítás reflexió

Nagyon örülök annak, hogy volt lehetőségünk az egyik szaktárgyunkhoz kapcsolódva mikrotanítást tartani a csoporttársainknak úgy, hogy be kellett vonnunk bizonyos IKT-s eszközöket az óra menetébe. Élveztem azt, hogy ez gyakorlatias módon kötődött a tanársághoz, és hogy biztonságos keretek között próbálhattuk ki magunkat. Krisztivel és Ágival jól ismerjük egymást, így nem okozott gondot a közös munka. Könnnyen tudtunk ötletelni, és élveztem, ahogy inspiráltuk egymást. Maga a mikrotanítás kifejezetten pozitív élmény volt. Jól éreztem magam a "tanári" szerepben, egyáltalán nem izgultam, sőt, élveztem minden percét. Sokat jelentett, hogy a csoporttársaink aktívan részt vettek a feladatokban, és úgy látszott, hogy ők is élvezték az órát. Izgalmas volt élesben kipróbálni a FlipQuizes vetélkedőt, és látni, hogy hogy működik. Nekem nagyon megtetszett, úghogy biztos vagyok benne, hogy majd használni fogom a munkám során. Maga a megtapasztalás és a sok pozitív visszajelzés is nagyon bátorító és megerősítő volt. 

Kilépő kártya

Gondolat: Tetszett, hogy a kiselőadók a bemutatott oldalak előnyeiről és hátrányairól is beszéltek, illetve össze is hasonlították őket egymással.

Kérdés: Felvetődött bennem az a kérdés, hogy ha ilyen játékos módon kérünk számon, azzal nem vesszük-e el a számonkérés komolyságát és nem érzik-e úgy a diákok, hogy kisebb a tétje?

Személyes megjegyzés: Nagyon örülök, hogy megismerhettem a Socrative-ot, a Redmentát és a Kahoot!-ot. Különösen élveztem az óra elején a kis "dolgozatot", hiszen így saját tapasztalatom is van arról, hogy milyen érzés ilyen típusú számonkérés alanyának lenni.

Történetmesélés

Ezen a linken érhető el az általam készített kisfilm: https://drive.google.com/a/gajdatsy.hu/file/d/0B0VS_eqU0JruSzZiZFFIWmhqQkk/view?usp=sharing

SMS a Quizletről

Szia Quizlet! Köszönöm, hogy nyelvszakos hallgatóként és leendő tanárként is nagy segítségemre vagy. Színességeddel és játékosságoddal móka és hatékony a tanulás.  A LIVE nagy kedvenc.

Interaktív tábla

Véleményem szerint az interaktív táblás feladatok nagyon színesek és érdekesek. Remekül lehet őket használni ismétlésre, elmélyítésre, és a diákok is jobban élvezik a táblán való munkát, mint a papíron megoldandó feladatokat. De nagy hátránya lehet, hogy a táblán egyszerre csak egy ember tud dolgozni. Így ha azt szeretnénk, hogy mindenki megcsinálja a feladatokat, akkor olyan terem kell, ahol mindenki hozzáfér számítógéphez. S bár sok időt igényel az ilyen feladatok összeállítása, de ha jól alkalmazzuk őket, akkor megéri ez az ár. 

Itt érhető el az általam készített kis feladat:

https://drive.google.com/a/gajdatsy.hu/file/d/0B0VS_eqU0JrudWY1MGhFYlVESG8/view?usp=sharing

Időszalag

A Timetoast alkalmazás segítségével készítettem egy idővonalat, mely itt érhető el:
Zsidótörvények Magyarországon.

A Timetoast használata során...
meglepett, hogy milyen egyszerű a program használata.
zavart, hogy csak naprapontos évszámokat lehet megadni, hiszen legtöbbször elegendő az év, így a nap és hónap fölösleges és zavaró információvá válhat.
megtudtam, hogy el lehet készíteni idővonalakat az interneten, eddig még nem hallottam erről.
felmerült bennem az a kérdés, hogy miért csak képeket lehet feltölteni az eseményekhez, hiszen ha videókat is lehetne csatolni, még színesebb és hasznosabb lenne.

Gondolattérkép

A gondolattérképet egy nagyon jó tanulási módszernek tartom, ugyanis remekül lehet vele ábrázolni a megtanulandó információkat. A térbeli elrendezés, színek, multimédiás elemek is segíthetnek abban, hogy jobban megmaradjon az anyag. Valamint így sokkal könnyebb átlátni az összefüggéseket, különbségeket, hasonlóságokat, illetve egyszerűbben meghatározható, hogy mik az adott anyag főbb pontjai, s aztán azok részletei. 

A rendszerezésben játszott szerepe miatt tartom leginkább fontosnak a gondolattérkép alkalmazását a történelem oktatásban. Én most a reformáció témaköréhez készítettem egy gondolattérképet, melyen az előzmények, a jelentősebb irányzatok és az ellenreformáció főbb pontjai láthatóak, azzal a céllal, hogy ezek eszünkbe juttassák a pontos részleteket és átláthatóbbá tegyék ezt a témakört.

Google alkalmazások az oktatásban

Google Tour Builder bejegyzés

Történelem szakomhoz kapcsolódóan készítettem a Google Tour Builder nevű alkalmazás segítségével egy virtuális tanulmányi kirándulást, melynek címe: Ókori emlékek  Magyarországon. A túra során öt településre lehet ellátogatni, Szombathelyre, Sopronba, Szőnyre, Tácra és Pécsre. Mindegyik helyszínről megtudhatunk néhány információt, illetve képet vagy videót is megnézhetünk az ott megtalálható emlékekről. A virtuális kirándulás elkészítéséhez a következő oldalt használtam: http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/6-lenyugozo-hazai-emlekhely-a-romaiak-idejebol/

A kirándulás pedig erről a linkről érhető el. https://tourbuilder.withgoogle.com/tour/ahJzfmd3ZWItdG91cmJ1aWxkZXJyEQsSBFRvdXIYgIDA7Pa5tQsM

Google bejegyzés

Már régebb óta napi szinten használok különböző Google alkalmazásokat, melyek bizonyos értelemben megkönnyítik az életemet. Úgy gondolom, hogy a tanítás során is nagy hasznukat lehetne venni, hiszen az okostelefonok segítségével már szinte bárhol elérhetőek az ilyen alkalmazásokkal elékszített munkák. Konkrét példáimat történelem szakomhoz kapcsolódóan hozom. 

A Google Térképet például nagyon jól lehetne használni az 1848-as pesti forradalom eseményeinek a tanításakor, hiszen annak segítségével könnyen meg lehet mutatni a különböző helyszíneket, a konkrét utcákat, épületeket, ezzel színesebbé téve az órát és valódibbá az eseményeket.

A Google Táblázatok pedig kiválóan alkalmas arra, hogy az osztály tagjai a dokumentumot egymással megosztva párhuzamosan tudják gyűjteni maguknak az órán elhangzott fogalmakat, személyeket, évszámokat és az azokhoz tartozó meghatározásokat, magyarázatokat. S az így közösen összeállított anyag nagy segítséget jelenthet a dolgozatra való készüléskor. 

A Google Dokumentumoknak szintén nagy előnye, hogy egymással megosztva párhuzamosan lehet szerkeszteni az ott létrehozott anyagot. Így ez hasznos lehet az érettségi tételek kidolgozásakor, mégpedig olyan módon. hogy kiosztanánk a tételeket a diákok között, a diákoknak pedig ebben az alkalmazásban kellene dolgozniuk úgy, hogy megosztják a dokumentumot a tanárral. A tanár így folyamatosan tudná követni, hogy hogy haladnak a tételükkel a diákok, valamint megjegyzéseket tudna hozzájuk írni, rámutatva a tévedésekre, hiányokra. Így eredményesebb és gyorsabb lehet az előrehaladás, hiszen nem kell megvárni, hogy az órán találkozzon a diákkal a tanár, hanem folyamatos kontaktban tudnak lenni.

A kurzus elméleti háttere

Bedő Andrea: Androidos tabletek az oktatásban

Bedő Andrea ebben az előadásban egy különleges kutatást és projektet mutat be, melynek témája a jászfényszarui iskolában bevezetett androidos tabletes oktatás. A tabletes oktatás nem az iskola épületében zajlik, hanem egy kastélyban, melyet a Samsung vásárolt meg, s melyben ez a cég alakított ki két tabletes oktatásra alkalmas tantermet. 

A projekt során különböző szakos tanárokat készítettek fel három hónap alatt arra, hogy a tableteket bevonva tartsák az óráikat. Számukra biztosítottak saját tabletet, hogy otthon is tudjanak gyakorolni, készülni, a diákok viszont nem kaptak saját eszközt, hanem a tanteremben lévőket használták az órákon.  A tanfolyam során megtanították a tanárok számára a tablet alapvető használatát, azt, hogy honnan és hogyan tölthetnek le tárgyukhoz kapcsolódó alkalmazásokat, illetve szoktatták őket arra, hogy felhőben dolgozzanak, és megtapasztalják a felhőben való tárolás előnyeit. Valamint arra is képezték őket, hogy használják az Edu2.0 online oktatási felületet, hogy ők is és a diákok is képesek legyenek elérni bárhonnan az órához szükséges anyagokat. 

A projekt sikeresen zárult, ugyanis nemzetközilek elismert első díjat kapott az iELA-tól, Mobileszközökkel támogatott tanulási projektek kategóriában. Pozitív hatása abból is látszik, hogy mind a tanárok, mind a diákok fejlődtek az informatikai kompetenciákban, valamint azóta már több iskolában is elkezdték alkalmazni a tableteket az oktatás során.

Számomra nagyon érdekes volt ez az előadás, ugyanis eddig még nem tudtam arról, hogy Magyarországon vannak olyan iskolák, ahol már használnak tableteket a tanórákon. Remélem, hogy az elkövetkezendő időszakban egyre több oktatási intézmény csatlakozik ehhez a csapathoz, ugyanis szerintem ezen eszközök alkalmazása jóval kreatívabbá tudja tenni az órákat, és ezek segítségével könnyebben le lehet kötni a számítógépen felnőtt, oksotelefonnal rendelkező gyerekek figyelmét is. Én kicsit hiányoltam a konkrét példákat az előadásból, szívesen hallottam volna arról, hogy például egy történelem tanár hogyan használta egy adott órán az eszközt, és mi volt rá a tanulók rekciója. 

Habók Lilla – Czirfusz Dóra: Információcsere a digitális korban – a kommunikáció modellje, eszközei és kommunikációs helyzetek a digitális térben

Ezen tanulmány a digitális térben zajló kommunikácót mutatja be, kitérve annak eszközeire és helyzeteire, azzal a céllal, hogy segítse a digitális állampolgárok boldogulását a digitális világban.

A szerzők az írás elején rövid áttekintést adnak az emberi kommunikáció fejlődéséről,majd pár mondatban beszámolnak arról, hogy milyen átütő erejű változást jelentett ebben a folyamatban az internet megjelenése, így például az információs vagy hálózati társadalom kialakulása, melynek tagjai a digitális állampolgárok. Majd pedig összehasonlítják a hagyományos és a digitális kommunikáció modelljét, rámutatva például arra, hogy a digitális kommunikáció során jóval több eszköz áll rendelkezésünkre a kódolásra, dekódolásra (laptop, notebook, tablet, okostelefon...), viszont sokkal több lehet a zaj is, hiszen gyakran a digitális kommunikáció disszociált tevékenységgé válik. 

A háttér bemutatása után pedig következik a digitális kommunikáció eszközeinek az ismertetése. Ezen eszközöket négy nagy csoportba osztják az alapján, hogy dominánsan milyen típusú információkat tárolnak: szöveges (email, Google drive), képi (Picasaweb, Pinterest), hangalapú (Deezer, Last.fm) és videós (Youtube, Ustream). Az eszközök közül kiemelten foglalkoznak a social web, vagyis közösségi oldalak bemutatásával, melyeknek célja olyan online közösségi terek kialakítása, ahol a tagok tartalmakat oszthatnak meg egymással. Jelenleg a legismertebb közösségi oldal a Facebook.

Az eszközöket követően a tanulmány írói a digitális kommunikáció nyelvünkre gyakorolt hatásaira, majd pedig az iskolák digitális kommunikáció terjesztésében való szerepére hívják fel az olvasók figyelmét. A nyelvi változások közé tartozik például a rövidítések gyakoribb használata, több angol szó beszivárgása, helyesítás módosulása, annak romlása. Az iskolákat pedig amiatt emelik ki, hogy ma már elvárás a diákok felé, hogy jól boldoguljanak a digitális világban,(hivatalos ügyeiket is online intézzék), s ehhez nagy segítséget nyújthat az iskola azáltal, hogy megtanítja tanulóinak, hogy hogyan keressenek rá bizonyos információkra, hogyan viselkedjenek közösségi oldalakon. Valamint az által is fejlesztik a diákok ezen kompetenciáit, hogy használják a tanulás során a digitális kommunikáció eszközeit, illetve közösségi oldalakon keresztül kommunikálnak, közlik az információkat, szervezik a különböző programokat.

Véleményem szerint nagyon alapos ez a cikk, rendkívül jól összefoglalja a digitális kommunikáció hátterét, eszközeit, szerepét és hatását. Számomra azért volt hasznos, mert ráirányította a figyelmemet arra, hogy tanárként milyen jelentős szerepem lehet majd a diákjaim ezen a területen való fejlesztésében. Szeretnék majd törekedni arra, hogy a szaktárgyak tanítása során is tudjak időt, energiát fektetni a témák ilyen típusú feldolgozására. Az órán kívüli kommunikációra pedig mindenképpen használni fogom a közösségi oldalakat. 

NAT- digitális kompetenciák fejlesztése történelem órán

A digitális kompetenciákat úgy gondolom rendkívül sok módon lehet fejleszteni a diákokban történelem óra keretein belül. Például azzal, hogy kiseőladás tartásával bízom meg őket, amihez nekik kell anyagot gyűjeteni az interneten, prezit vagy ppt-t kell hozzá készíteni, a felkészülési folyamatot pedig e-mailben mentorálnám. Az órán használt anyagaimat elérhetővé tenném számukra Google Drive-on, vagy esetleg Schoologyn. Valamint az órán kívüli kommunikációra létrehoznék egy Facebook csoportot az osztály számára. 

Digitális tananyag bejegyzés

Történelem-angol szakpáron tanulok, és mivel úgy gondolom, hogy a történelem órákat szokták unalmasabbnak, szárazabbnak és kevésbé interaktívnak tartani a diákok a két tárgy közül, ezért ezt választottam ehhez a feladathoz, remélve, hogy ezen tapasztalat is hozzájárul ahhoz, hogy kreatívabb módon tudjam tartani majd az óráimat. A történelmen belül pedig az egyik kedvelt témakörömmel, az európai reformációval foglalkoztam, méghozzá megnéztem, hogy milyen digitális anyagok érhetők el ehhez a részhez az SDT-n, a zanzán és a videótanáron.

Az SDT-t találtam a legkevésbé hasznosnak, ugyanis ehhez a tananyaghoz ott csak összefüggő, leírt szöveget találtam, ami a törzsanyagot tartalmazza. De mivel úgyis egy adott tankönyvből fogok majd tanítani, mely minden diák számára elérhető lesz, és valószínűleg azt is fogják a legtöbbet használni, inkább azt venném kiindulási alapnak, mint az itt elérhető szöveget.

A videótanár már sokkal inkább felkeltette az érdeklődésemet, hiszen ott egy videó és egy teszt is fellelhető volt. A videó több mint húsz perces, amit túl hosszúnak találok ahhoz, hogy egy normál, negyvenöt perces óra alatt levetítsek. Ráadásul véleményem szerint kicsit monoton a videóban szereplő tanár előadásmódja, és csak ppt-t használ, ami nem teszi sokkal színesebbé. A hozzá kapcsolódó teszt viszont nagyon jól sikerült, remekül kapcsolódik a videóhoz, fontos dolgokra kérdez rá, és a különböző képi- és hanghatások, illetve megjegyzések remek hangulatot biztosítanak, játékossá teszik a tanulást.  Így a tesztet mindenképpen beépíteném az órába, miután már valamilyen módon, akár csoportokban vagy általam tartott előadás során már feldolgoztuk az anyagot.

A tetszésemet pedig leginkább a zanza nyerte el. Az ott lévő videó időtartamát megfelelőnek találom, ugyanis csak kicsit több, mint négy perces, de mégis tartalmas és színes. Véleményem szerint a diákok is nagyon élveznék, hiszen poénos illusztrációkat tartalmaz, melyek könnyebbé tehetik az információ megjegyzését, valamint azzal, hogy változatos, pörgős és rövid, fenn tudja tartani a figyelmet. A hozzá kapcsolódó kulcskifejezéses feladatat tökéletes lehet arra, hogy mélyítse a tanulók tudását, illetve így írott formában is találkozhatnak a fontos fogalmakkal, azok rövid magyarázatával. Az oldalon talált feladatlapot valószínűleg házi feladatnak adnám ki, ezzel elérve, hogy otthon is elővegyék az adott témát, gondolkodjanak rajta, illetve utánanézzenek párhuzamainak, hatásának.

Tanárság